HÍRES DISZLEXIÁSOK
A kutatók szerint sok híres ember a diszlexiájának köszönhette sikeres pályafutását, mivel a diszlexiások esetenként több területen is jobban teljesítenek, mint a nem diszlexiások.
Fejlettebb lehet a kreativitásuk, a térlátásuk, a vizualitásuk, képekben gondolkodnak szavak helyett. Emellett gyakran intuitívak és éleslátóak, képesek egészében átlátni egy folyamatot vagy problémát, és felfedezni az összefüggéseket.
Ronald D. Davis, amerikai szakember egyenesen adománynak tartja a diszlexiát, ami egy másfajta gondolkodásmódot rejt magában, mint amilyen az átlagemberé.
Sikereket elsősorban a művészetek és újítások terén, a kreatív megoldásokat kívánó helyzetekben tudnak elérni.
Néhány méltán világhírűvé vált diszlexiás (a teljesség igénye nélkül):
Leonardo da Vinci (1452–1519) polihisztor (= az élet számos területén kiemelkedőt alkotó ember) volt: egy személyben festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író. Ha ma járna iskolába, diszlexiásnak minősítenék, hiszen – minden igyekezete ellenére – képtelen volt megtanulni jól olvasni.
Gustave Flaubert (1821–1880) francia író is a diszlexia jeleit mutatta. Unokahúga róla mondott szavai jól érzékeltetik Flaubert olvasási nehézségeit: „Miután reménytelenül próbálkozott azzal, hogy megfejtse a számára semmitmondó jeleket, óriási könnyek gördültek le az arcán…”
Anatole France (1844–1927) Nobel-díjas író. Hétévesen magától tanult meg olvasni, de rossz helyesírása miatt az érettségi vizsgán kétszer megbukott.
Thomas Alva Edison (1847–1931) amerikai elektrotechnikus, feltaláló és üzletember. A legszorgalmasabb feltalálónak tartják, mivel 1093 szabadalom kapcsolódik a nevéhez. Gyermekkorában sokat küszködött a tanulással, erről így vall: „A tanáraim szerint valami nincs rendben velem… apám is ostobának vélt és magam is csaknem elhittem magamról, hogy buta vagyok.” Tanítója képezhetetlennek minősítette. Későbbi írásaiban is azonosították a diszlexia jeleit.
William Butler Yeats (1865–1939) ír költő, drámaíró, elbeszélő, irodalmi Nobel-díjas. Rengeteg különórán vett részt, ahol írásra és nyelvtanra oktatták. Ennek ellenére soha nem tanult meg helyesen írni. Rossz helyesírása miatt mindig bocsánatot kért szerkesztőitől.
Winston Churchill (1874–1965) brit politikus, miniszterelnök, a brit hadsereg tisztje, kiváló szónok és stratéga. Művészi tehetsége is volt: festőként és íróként is alkotott. Történelmi tárgyú műveit 1965-ben az irodalmi Nobel-díjjal ismerték el. Az iskolában gyakran érte kudarc. Sokszor volt lemaradva társaitól, ami erős szorongással töltötte el.
Albert Einstein (1879–1955) fizikust a XX. század legnagyobb tudósának tartják. Háromévesen még nem tudott beszélni, köztudottak iskolai nehézségei. Sokat álmodozott, ezért tanárai lassú gondolkodású gyereknek vélték. 26 évesen mégis Nobel- díjat nyert.
Agatha Christie (1890–1976) angol írónő, a krimi koronázatlan királynője is a diszlexia egyes jeleit mutatta. Lassú felfogásúnak tartották, az írás és olvasás terén gyenge képességekkel bírt, helyesírása élete végéig rossz maradt.
Tom Cruise (1962–), Golden Globe-díjas amerikai színész, filmproducer. A leghíresebb és legjobban kereső hollywoodi filmsztárok között tartják számon. Szerepei megtanulásánál arra törekszik, hogy elképzelje, amit olvas: „… megtanultam, hogyan hozzak létre mentális képeket, amelyek segítenek az olvasott szöveg megértésében.”
Cher (1946–), Oscar-, Grammy- és Golden Globe-díjas amerikai énekesnő és színésznő. A sikert sikerre halmozó művésznő iskolai éveiben egyik kudarc követte a másikat: „Az iskolában egyáltalán nem olvastam és nagyon rossz jegyeim voltak (…). Az iskolai tanulás csak kínlódást jelentett a számomra. Ha valamit sikerült is megtanulnom, azt hallás után tanultam meg. A bizonyítványomban meg mindig az szerepelt: „teljesítménye elmarad a képességeitől”. “
Charles R. Schwab (1937–), az amerikai tőzsdeügynökség alapítója, rendkívül sikeres üzletember. Az Amerikai Egyesült Államok 91. leggazdagabb embere, vagyona mintegy 3,5 milliárd dollár. Csak 40 éves korában tudta meg magáról, hogy diszlexiás, amikor a fiánál diagnosztizálták ezt a problémát. „Képtelen voltam megtanulni olvasni. Éppen csak hogy botladoztam. Akkoriban megoldásként klasszikus képregényeket olvastam, mert a képek segítettek megfejteni a tartalmat. Manapság már a hangos könyvek jelentik számomra a megoldást.”
Jackie Stewart (1939–) volt autóversenyző, többszörös Forma 1-es világbajnok. Pályafutása során 99 Nagydíjon vett részt, ebből 27-et megnyert, és három világbajnoki címet szerzett meg. „A diszlexia megkeserítette az életemet” – nyilatkozta. Nem tudott jól megtanulni olvasni, emiatt folyamatos megaláztatások érték, mindaddig, amíg az élet más területein – először a sportlövészetben, majd az autóversenyzésben – nem szerzett sikereket.
Whoopi Goldberg (1955–) amerikai színésznő. Egyike azon keveseknek, akik Oscar-, Tony-, Emmy-, Grammy-, és Golden Globe-díjat egyaránt kaptak. Iskolás korában gyakran illették a „buta” és a „retardált” jelzőkkel. 17 évesen otthagyta az iskolát, évekig drogozott és a mának élt. Az édesanyja sokat küzdött azért, hogy meggyőzze jó értelmi képességeiről és rávegye arra, hogy kezébe vegye a jövőjét.
Forrás:
Gyarmathy Éva: Idézetek híres rossztanulóktól/ról
(http://www.diszlexia.hu/Hires%20diszlexiasok%20quotes.htm)
Papp Katalin: Diszlexia mint ajándék (Lege Artis Medicinae 2000/1: 86–90.)